Mar egy ideje terveztem ezt posztot, az itteni tömegközlekedésről, de valahogy mindig beelőzte valami más. Szóval itt a tömegközlekedés felügyeletét a Transport for London (Tfl) látja el, amely az összes pénzért személyszállítást végző alkalmatosságért felel, legyen az taxi, libegőféleség, hajó vagy bármi. A fizetés legegyszerűbb módja az Oyster kártya, amelyet mindenhol használhatsz. Erre tudsz minden sarki kisboltban feltölteni bizonyos összeget, amiről minden utazáskor levonja az amúgy nagyon drága jegyet (metró 2.10, busz 1.40). Ezt kell a metróban, a buszon, bárhol leolvastatni és akkor lehet megkezdeni az utazást. Vehetsz bérletet is, ami a belváros tágabban vett részére, az 1-2 zónára 30.40 font egy hétre, ezzel a zónán belül használhatod az összes kötött pályás járművet (metró, DLR, Overground, vonat) és egész Londonban a buszokat.
Nem nagy újdonság, de itt Mindenki a tube-ra, vagyis a metróra esküszik, miközben a buszozás sokkal vidámabb dolog. Jó, érthető, hogy a megfáradt jómunkásemberek szeretnének minél előbb hazajutni, és nem vitás, hogy ebben a tube inkább segítségükre van, mint a busz, na de mégis, a double-decker az double-decker. Egyedülálló a világon. Arról nem is beszélve, hogy olyan érzése van az embernek, mintha egy turistabuszon ülne. Tele van a földgolyó minden pontjáról származó emberrel, a nyelv sem túlzottan egységes, több külföldi szót hallani mint angolt.
Ilyenek a leggyakrabban látható hibrid buszok. Ja es nem mellesleg ez a kedvenc járatom :-)
Többféle busz is közlekedik ma Londonban, vannak az úgynevezett iskolabusz jellegűek, amelyek csak egyszintesek, ezek főleg a kevésbe terhelt járatokon mennek, én másfél hónap alatt egyszer ültem ilyenen asszem. Aztán vannak a klasszikus Routemasterek, ezek azok a klasszikus emeletes buszok, amelyeket láttunk a Minden lében két kanál című sorozatban is egy párszor, de ezek már csak 1-2 történelmi útvonalon közlekednek leginkább a látványosság kedvéért vagy amolyan megszokásból. Aztán van a többi. Ezek is emeletesek, de többféle is van belőlük, különlegességük, hogy hibridek. Vagyis, amikor - nyilván az otthoni berögződéseknek köszönhetően - azt hiszed, hogy elromlott a cucc, mert leállt a motor, valami furcsa véletlennek köszönhetően hangtalanul mégis elindul, akkor átváltott elektromos meghajtásra. Környezettudatosságból jeles!
Aztán vannak a legújabbak, amelyek már igen futurisztikusan néznek ki, azok a fantáziadús New Routemaster nevet kapták, mert állítólag a régi ihlette az új dizájnt. Jól néz ki, az igaz, de a legnagyobb előnye, hogy két lépcső van rajta. Ennek nappal még nem is igazán érzed szükségét, mert a kanyarban a feljáró alsó részébe beborult vagánygyereket még csak-csak kikerülöd leszálláskor, de a hajnalban a három megállón keresztül feljutni próbáló részegek már kevesebb lehetőséget engednek a lejutásra. A dupla lépcsőn azonban megkétszereződik az esélyed a plusz megállók legyalogolásának az elkerülésére.
Ezek meg az új buszok
A buszt nap közben akkor érdemes használni, ha nem vagy ideges típus, ugyanis néha olyan dugok alakulnak ki, hogy azt hiszed, sosem érsz haza. Ha mázlid van, és van hely az első sorban az emeleten, akkor ez annyira nem zavaró, hiszen elnézelődik az ember. Az a négy ülés amúgy is elég szórakoztató dolog tud lenni, onnan mindent látni, Olyan mint a Carmageddon nevű számítógépes játékkal kombinált városnézésbe csöppentél volna, ahol a sofőr minél több pontot akar gyűjteni az emberek elütésével, karambolok okozásával, de az utolsó pillanatban meggondolja magát.
Ha már a sofőröknél járunk, nagyon kemény szabályok vonatkoznak rájuk. Rengeteg előírást kell betartaniuk, érdekes például, hogy akármennyit késhetnek, viszont 4.5 percnél előbb nem érhetnek be a végállomásra, ezért néha percekig állnak a megállóban - csak úgy. Van még más oka is annak, ha percekig áll a busz a megállóban. Például, ha valaki megpróbál érvényes jegy nélkül utazni. Olyankor, ha a szép szó már nem számít, a sofőr a drasztikusabb megoldáshoz folyamodik. Leállítja a buszt, hagyja, hogy az utasok intézzék el a dolgot, és nem mozdul a megállóból addig, amíg az illető vagy nem vesz jegyet, vagy le nem száll. A rekordom 23 perc volt ilyen miatt a megállóban ácsorgásból, akkor már kórusban kiabáltuk fentről, hogy "Get off the Bus". Ez valószínűleg jobb belátásra bírta az illetőt, hiszen úgy döntött, inkább más módját választja a hazajutásnak.
Egyébként a sofőrök jófejek, ha látod, hogy épp kielőzött a busz, amire szeretnél átszállni, és ezt megmondod neki, akkor eléri neked, villog a kollegának, aki megvár a következő megállóban. De például az is belefér, hogy ha két megálló között szeretnél leszállni, akkor megáll és kinyitja az ajtót. Pedig a megállás nagy szó, itt a busz akkor áll csak meg a megállóban, hogy valaki integet neki. Emiatt azért eleinte voltak kellemetlen élményeim, mikor vidáman vártam, hogy megáll a járgány, hiszen én ott állok a megállóban felszállásra készen, aztán úgy húzott el mellettem, hogy köpni-nyelni nem tudtam. Ja és ha tele van a busz, akkor a sofőr addig nem nyitja ki az első ajtót, ahol felszállhatnak az emberek, amíg szerinte elegen nem szálltak le ahhoz, hogy ne legyen túlzsúfolt a jármű a felszállás után. Ja, és minden busz alaposan be van kamerázva, amelyeknek a képét nem csak a sofőr látja, de a központba is be van kötve, így ha valami rendbontás van, azonnal jönnek a rendőrök. Helló Budapest, helló 9-es busz!
Szóval nem véletlen, hogy az itteni tömegközlekedés példaértékű, invesztáltak bele, az nem kérdés, de emiatt biztonságos, tiszta és szinte nulla a lehetőség a bliccelésre, így van pénz a fenntartásra is.
Ja és sikerül minden buszt egyszínűre festeni!
