Eddig háromszor jártam életemben Londonban, és minden egyes alkalom után erősödött bennem az érzés, hogy ha módom lesz rá, fogok ott élni rövidebb-hosszabb ideig. Most nyáron úgy alakult az életem, hogy döntenem kellett, itthon csinálom tovább a dolgaimat, vagy elköltözöm egy olyan országba, amelyben minden szempontból sokkal több a lehetőség, ahol megfizetik az ember munkáját attól függetlenül, hogy mit csinál. Augusztus elején eldöntöttem, hogy kimegyek, lehet, hogy ez így 35 évesen az utolsó lehetőség arra, hogy új életet kezdjek. Felvetettem az ötletet a 20 éves unokaöcsémnek is, aki némi filózás után úgy döntött, jön ő is.
Repülőjegy, transzfer
Miután megvolt az időpontválasztás, megvettük a jegyeket. Erre érdemes odafigyelni, utazás előtt kb. egy-másfél hónappal a legolcsóbbak a fapados jegyek, WizzAir és Ryanir között túl nagy különbség nincs, az összes repülőtér, ahová érkezhetsz kb. 50 km-re van a várostól. Ezekről többféleképpen is bejuthat az ember a központba.
- Autós transzfer. Itt az oldalon is sokan hirdetnek transzfereket, ezek kb. 35-40 fonttól indulnak. Akiknek sok a cuccuk, azoknak érdemes erre rámenni.
- Vonat. A vonat elég gyors, tiszta, központi helyre érkezik, de a Ryanair által is használt Stansted reptérről előre lefoglalva is 21 font fejenként a jegy, ami szerintem a legkevésbé baráti megoldássá redukálja ezt a lehetőséget. (Ha jól emlékszem, 2.5 éve Lutonról is ennyi volt a jegy)
- Busz. Ez a legolcsóbb verzió, több cég is foglalkozik ilyesmivel, ha időben megveszed a jegyet, 2 fontért behoznak a városba, ami azért valljuk be, igen baráti.
Szállás
Nálunk a fontossági sorrendben a következő a szállás megtalálása volt. Épp elég sok új inger éri odakint az embert, nem hiszem, hogy élvezetes dolog lehet az első pár napban hirdetésről hirdetésre rohangálni, keresgélni a megfelelő lakást. Én úgy gondolom, tökéletesen ráér majd az ember erre, ha már berendezkedett, van munkahelye. Addig meg lényegében bármi jó. Ezért napokig bújtam az itthoni közvetítőirodák oldalait, de ugye sok rosszat hall az ember az ilyen cégekről. Addig olvasgattam nézelődtem, amíg leszűkítettem két irodára a keresést. Végül az Irány London lett a befutó nálam. Egyrészt, mert erről a cégről olvastam a legtöbb jót, a másik pedig a személyes benyomás. Amikor elmentem az irodába, ami egy elég nagy hely a Király utca elején, látszik, hogy nem csak egy lehúzásra összedobott kis luk. Ráadásul a többi céggel ellentétben a foglaló csak nyolcezer forint, nincs semmi más költség. A mi szállásunk még elég közel van a központhoz, a metró 2-3-as zóna határán van, tehát alap metróbérlettel hazajutunk, ami nem elhanyagolható, tekintve, hogy a közlekedés jó drága.
A hölgy az irodában elmesélte a szállás elfoglalásának menetét, mielőtt odaérünk, felhívjuk az iroda kinti emberét, aki megmutatja a lakást, a szobánkat. Majd csak ez után megyünk el az irodába, ahol kapunk bérleti szerződést (ami az utánaolvasásaim alapján nem túl gyakori), majd felhívják ők nekünk a Job Centert, hogy időpontot foglaljanak az NI interjúhoz, ami szintén nagy segítség, hogy nem nekünk kell ezt is kinyomozni. Adnak egy pakkot is a legjobb agency címével, lehetőségekkel, hogy kinek merre érdemes nekiindulni munkát keresni. Persze én se tervezem, hogy itt lakom életem végéig, előbb utóbb magam lábára akarok állni, hogy kivegyek egy kis lakást.
Munka
Persze, én is úgy gondoltam eleinte, megoldható, hogy az ember itthonról biztonságosan munkát talál, majd kimegy, dolgozik, és semmi más dolga nincs, csak elkölteni a pénzt. Aztán minél többet nézelődtem, beszélgettem kint élő ismerősökkel, új ismeretségeket kötöttem a facebookon a kint élőkkel, rájöttem, hogy ez sehogy sem lehetséges. Ahhoz tényleg ott kell kint lenned, hogy megtaláld a megfelelő munkát. De, ha belegondolsz ez nem is biztos hogy baj. Jobb ott lenni, látni, hogy hova mész, van-e bizodalmad ahhoz a helyhez, miegymás. Én itthon videók forgatásával, vágásával foglalkoztam, ezzel szeretnék majd kint is pénzt keresni később, de kell néhány hónap, hogy az ember beleszokjon a kinti életbe, nyelvbe, szóval úgy készülök, hogy eleinte bármit megcsinálok, aztán meglátjuk. Az én tervem az, hogy a környéket végigjárom az önéletrajzommal, ahol szívesen dolgoznék, oda viszek, ha innen nem kapok pozitív visszajelzést, akkor kicsit tágítom a kört, viszek már minden üzletbe a környéken. Ha így sem járok sikerrel, akkor agencyhez megyek. Közben pedig a netes hirdetésekre küldözgetem az önéletrajzom e-mailben. Ez nem kerül pénzbe, szóval nincs semmi vesztenivalója az embernek.
Abban, hogy ennyi mindent megtudtam a dologról nagy szerepe van az interneten fellelhető rengeteg blognak, fórumnak, miegymásnak. Ezért gondoltam én is megosztom mindenkivel, hogy velem mizu, hátha segítek én is valakinek ezzel. Most meg már csak azt várom, hogy induljak végre.
