Az utóbbi napokban végülis semmi érdemleges nem történt, élem félig a helyiek életet, vásárolni járok a megszokott boltokba (99p, Poundland, Sainsbury's), használom a tömegközlekedést, amiről hamarosan írok egy posztot, mert a buszozás elég messze áll attól, amit otthon megszoktunk, és állásinterjúkra járok.
De azért turistáskodni is jut idő, szombat este például bementünk csinálni pár képet az éjszakai városról, ide betoltam egy galériát belőlük:
Vasárnap csilifesztivál volt az egyik keletlondoni kertben, mivel imádom a csípős kajákat, gondoltam szétnézek. Jött Bence meg Kriszti meg Dóri. Ezek a kertek mostanában kezdenek otthon is elterjedni, mikor a belvárosban egy kis telken mindenki kaphat egy kis területet, amelyen paprikát meg paradicsomot termeszt, hogy nyáron a sajátjából csinálja a tojásos lecsót. Na egy ilyen helyen volt ez az esemény, kismillió ember volt (meg állat is, a kertben ugyanis kisebb háziállatokat is tartanak), na meg csilis sör, de az jól elfogyott mire odaértünk. Fotók itt:
A következő program a vacsora beszerzése volt, meg esetleg egy sör legurítása, a lányok rákattantak egy camdeni all-you-can-eat kínai étteremre, ami nem hangzott olyan rosszul, 8 font hétvégén, amúgy 7. Nagyon éhesek voltak, nekem meg elég varázsszó volt a gyümölcs meg a csokiszökőkút. Meg amúgy is indiait eszünk minden nap, kell egy kis változatosság. A kaja ugyanaz volt lányegében, mint itthon, csak rengetegféle, és plusz féltenyérnyi feketekagylók várták a sorsukat valami fura lében. Abból bekajáltam, meg a csokiszökőkutas dolgokból is. A nap zárásaként egy Kovács János is legurult még, csak a rend kedvéért.
Ja, ha már kaja, ilyen szép steaket sütöttem hétfő este:
Négyfontos steakhusi szeptemberi újkrumplival
